Türkíz, türkinit, tündöklés

Évezredek óta a bölcsesség, nemesség és halhatatlanság köve a világ minden táján: az azték szobroktól az ókori egyiptomi sírkamrákig sok-sok helyen fellelhetők. Többek között a benszülött indiánok és az ókori kínai uralkodók is előszeretettel viselték. 

Bár az ókori Egyiptomban a férfiak hatalmi szimbólumának tekintették, Hathor anyaistennőt is a türkíz úrnőként emlegették. Sok-sok használati tárgynál előbukkan a türkíz kő, mint díszítőelem. Ezekből sokat találtak a régészek a piramisok sírkamráiban is, így biztosan tudhatjuk, hogy nagy népszerűségnek örvendett ez az ásvány. Tutanhamon halotti maszkját is türkíz berakásokkal díszítették. 

A XVI. században az azték Montezumában is nagy becsben tartották ezt a kékes-zöldes követ. Az isteneknek áldozott szobrok, koponyák és pajzsok díszítésére egyaránt felhasználták. 

Annak ellenére, hogy Európában is több helyen megtalálható - kis mennyiségben - az ékszerkészítéshez elegendő mennyiség a török birodalmon kereskedőinek közvetítésével jutott el. Innen ered neve is: török kő. Az idők folyamán már nemcsak az ásványt magát, hanem a rá jellemző kékes-zöldes színárnyalatos is jelöli. 

A türkíz kémiai összetételét tekintve egyébként egy foszfát, amelyet a réz és a vas jelenléte színez kékre vagy zöldre. Meglehetősen nagy a víztartalma, ezért nagyon sérülékeny kőről van szó. Könnyen morzsálódik és vízben is oldódik. Ráadásul színét is könnyen elveszti, akár izzadtság vagy tisztítószerek hatására is. 

Az eredeti, nyers türkíz kövek egyre ritkábban, ennek megfelelően áruk is egyre magasabb. Manapság gyakori, hogy a türkízt porítják, majd műgyantával stabilizálják. Így egy könnyen kezelhető, formázható alapanyag jön létre. 

Sok esetben a türkíz színű kövek már nem az eredeti türkíz kőből készülnek, hanem a sokkal jobban megmunkálható howlit ásványból készülnek. Ez az alapvetően fehér színű kő erezetében nagyon hasonló jegyeket mutat a türkízzel és viszonylag egyszerű eljárásokkal színezhető.